Daganatos betegség a másik settenkedő gyilkos

Daganatoknak nevezzük a kiindulási szervtől idegen sejtszaporulatot, szövettöbbletet.

A rosszindulatú daganatok ma a halálesetek második leggyakoribb okát jelentik a szív és érrendszeri betegségek után. a fejlett országokban minden 3-4. ember számíthat arra, hogy rosszindulatú betegségben megbetegszik élete folyamán, és minden 6. ember halálát daganatos betegség fogja okozni.

A rosszindulatú sejtek különböznek a gazdaszervezet sejtjeitől, a sejtek egymástól is különböznek alakjukban, festődésükben, sejtmag/plazma arányukban, stb.

A rosszindulatú daganat, a jóindulatúval ellentétben, végtelen növekedésre képes.

A rosszindulatú daganatok sejtjei a szervezetben szétszóródnak, és más szervekben új, önálló életet kezdő rosszindulatú daganatot képeznek ez az áttétképződés. Rosszindulatú daganatok nyúlványokat, csápokat bocsát a környező ép szövetekbe, s beszűri azokat, áttétképződés miatt egészben ritkán távolítható el, ezért a daganat kiújulásra hajlamos.

A daganatos betegségeknek jellemző tünetei nincsenek. A leggyakoribb rosszindulatú daganat, a rák, porckemény, alapján el nem mozdítható, környezetével összekapaszkodott szövettöbblet.

A rosszindulatú betegségek többsége a 3. stádiumtól már biztosan nem gyógyítható.

A daganatos betegségek diagnózisának legfőbb pillérei a képalkotó eljárások (röntgen, CT, MRI, PET, izotóp vizsgálatok, ultrahang) és a szövettani vizsgálat. A daganat típusát a szövettanász szakorvos, a klinikai stádiumát (legtöbbször) a radiológus mondja ki.

A sajtóban gyakori álhír, hogy "felfedezték a rák ellenszerét". Ez sohasem fog bekövetkezni, mert a daganatoknak számos formája, számos oka lehet, melyek a legkülönbözőbb szövettani típusúak és klinikai stádiumúak, stb. lehetnek. "Rák" nevű betegség tehát valójában nem létezik, a rák progresszív, kezeletlenül halálos betegségek gyűjtőfogalma.

Egyre elterjedtebb, hogy a rák kifejezést alkalmazzák valamennyi rosszindulatú daganatra. Különösen jellemző ez a tengerentúli ismeretterjesztő irodalomra. Mint láthattuk, a rák valójában a rosszindulatú daganatoknak csak egy részét képezi. A rák szó gyűjtőfogalomként történő használata nálunk is egyre gyakoribb.

A daganatos betegségek terápiája

Egyes esetekben elegendő a sebészi kezelés (pl. bőrdaganatok), máskor önmagában a sugárkezelés is gyógyító hatású (pl. méhtestrák), ritkán, de a citosztatikus kezelés is lehet önmagában tökéletesen eredményes (pl. a méhlepény rákja, leukémia). Az esetek döntő többségében mégis mindhárom kezelési formára szükség van. A citosztatikus vegyületek a gyorsan osztódó egészséges sejteket is károsítják. Ilyenek a vörös- és fehérvérsejtek, a szájban és az emésztőrendszer más részeiben lévő nyálkahártya sejtek, de a hajhagymák sejtjei is. Ebből erednek a jellemző mellékhatások is, amelyek ugyanakkor nem alakulnak ki egységesen mindenkinél és erősségük is változó: vérszegénység, fertőzésveszélyt hordozó neutropénia (a fehérvérsejtek számának csökkenése), étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, székrekedés és hajhullás alakulhat ki. A hajhullás nem végleges, mert a fejbőr alatt 5 évig élnek az egészséges hajhagymák, amelyek megfelelő tápanyag hatására gyorsan újra életre kelnek, és ismét hajas lesz a fejbőr.

A daganatos sejtek megtámadják, beszűrik a csontot és az izomzatot, az érhálózatot, a szívet, a májat, a lépet, a tüdőt, a vastag- és vékonybeleket, a prosztatát, a hasnyálmirigyeket.

Amikor már nincs esély a betegség fokozódásának lassítására, a kezelés célja a fájdalomcsillapítás, a beteg szenvedéseinek csökkentése, életminőségének javítása. Ezen kezeléseknek összességét nevezik palliatív (megtartó) terápiának.

A betegség fokozódásának csökkentéséről gondoskodnak az orvos által adott készítmények. A csontokat és az izomzatot, a belső szerveket a kezelések mellett erősíteni kell, hogy ne következzen be gyorsan a biológiai idő vége.

A belső szervek erősítése, egészség közeli állapotának megőrzése, vagy teljesen egészségesen tartása minden daganatos betegségnél elsődleges. Ezt elsősorban a mozgással, a táplálkozás megváltoztatásával lehet elérni.

Nagyon fontos a táplálkozás minősége. A daganatos beteg étrendje nagyon változatos. alapvetően sok zöldség, állati eredetű fehérje, tejtermékek, hal, baromfi, sertés, az alapja az étkezésnek. Alapvető a táplálkozásban, hogy a szénhidrátot teljesen mellőzni kell, nincs kenyér, rizs, burgonya, tészta az étrendben. A szénhidrátot kedvelik a daganatos sejtek, nem szabad őket táplálni.

Fontos szerepe van a vízfogyasztásnak a belső szervek és a szervezet hidratáltságának megtartása, valamint a szervezet lúgossága miatt. A savas szervezet szintén jó táptalaja a daganatos sejteknek.

De hogyan tudja a beteg vagy a kezelőorvos megállapítani, hogy melyik szervvel van gond? Nagyon egyszerűen, egyrészt a vérkép alapján, másrészt a természetgyógyász által elvégzett meridián mérés eredményének alapján. Nagyon fontos, hogy csak a meridián mérést követően a kezelőorvossal egyeztetve kezdődjön el a vitaminok és táplálékkiegészítők szedése.

Amivel mi segíteni tudunk. Ajánlunk természetgyógyászt, aki a meridián állapotfelmérést elvégzi, és a szervezet állapotához igazodóan a szükséges vitaminokat, táplálékkiegészítőket javasolja, hozzátéve a naponkénti szükséges mennyiséget is. Minden szervezet számára fontos a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása. A daganatos betegeknek különösen fontos a vese , a vastagbél, vékonybél, gyomor és további belső szervek működéséhez, a kiszáradás elkerüléséhez.

A természetgyógyász által javasolt vitaminok a daganatos betegeknél általában az alábbiak.

A szervezet megerősítéséhez

A kopaszodás megszüntetéséhez

Kapcsolatfelvétel

Kezdd el még ma az immunrendszered erősítését!